Répatorta

Húsvétra való tekintettel a minap az interneten szembejött egy hagyományos, pofonegyszerű répatorta receptje. Uccu neki, paleosítottam. Az eredmény mennyei, könnyű, puha, szaftos, a tetején lévő krém nélkül is (ezzel ugyanis nem vesződtem). Húsvétra majd egy krémet is kreálok hozzá.
Manócska mostanában elég visszafogottan viszonyul a sütikhez, ha látja, hogy mi eszünk, megkóstolja, de uzsonnára inkább gyümölcsöt, omlettet vagy épp téliszalámit savanyú uborkával kíván, merthogy eljött a saját kívánságok (akarat) ideje, mind időben, mind mit-ben... Ha úgy érzi, hogy jó lenne valamit harapni, akkor vagy az etetőszékéhez ballag és kapaszkodik felfelé vagy a hűtő felé veszi az irányt és mutogat, hogy nyissuk ki, ha kinyitjuk, keres valami fogára valót, de volt már, hogy narancsra fájt a foga, akkor a kamraajtóhoz ment... Szülő legyen a talpán, aki nemet tud ilyenkor mondani. Értelmes gyerek, na, nem hiába az a sok halolaj :)
De térjünk a lényegre:

Répatorta

Hozzávalók:
300 g reszelt sárgarépa
2 tojás
140 ml kókuszzsír felolvasztva
75 g xilit
75 g dió durvára aprítva
160 g őrölt mandula (Lidl)
1,5 kk. sütőpor
0,5 kk. szódabikarbóna
1 kk. fahéj

Elkészítés:
A répát, a xilitet, a tojást és a fahéjat habverővel felverjük, majd hozzákeverjük az olvasztott kókuszzsírt. Egy másik tálban összekeverjük a mandulát a sütőporral és a szódabikarbónával, illetve a dióval. Majd a répás masszához adjuk a mandulás keveréket. Jól összekeverjük, kizsírozott, 20-22 centis tortaformába öntjük (én 26-osban készítettem, kicsit vékonyabb lett). 180 fokon, 30-35 percig sütjük.
Érdemes hagyni a répákat és a tojásokat szobahőmérsékletűre melegedni. Nekem "hűtőhidegek" voltak és a kókuszzsír megkeményedett keverés közben, a masszát kicsit macerás volt a tortaformába tenni.

A rántott hús... és túl a 3000. oldalmegjelenítésen

Nem vagyok egy rántott hús szakértő, korábban is évente max. 1-szer készítettem, de ma ebédre rántott karajt csináltam. 5 közepes szelet húshoz 2 tojásból, mandulalisztből és kívülre őrölt mandulából készült a panír, pálmazsírban sütöttem ki.
Egész jó lett (kicsit talán sótlan), azért majd még próbálkozok más verziókkal is.
Manócskával mindenesetre faltuk az édeskömény-brokkoli körettel, de ő vacsorára már inkább almát rágcsált a tegnapi tonhalkrém mellé. A minap savanyú uborkát uzsonnázott, mert uzsonnatájt meglátta a befőttesüveget, amint kipakoltuk a táskából. Mostanság kezd el válogatósabb lenni, nem feltétlenül eszi meg azt, amit elé teszünk, ha meglát valami mást/jobbat. Sőt egyik nap vacsorakor kivetette magát az etetőszékből, odavitette magát a hűtőhöz, kinyittatta az ajtaját és rámutatott a téliszalámira, hogy márpedig ő azt kér, természetesen savanyú uborkával.

Köszönöm az eddigi kattintásokat! Remélem, tudtam segíteni, bárhogyan is jutottatok erre az oldalra

UPDATE:
A minap sertéscombból készült a rántott hús, mégpedig a sózott, borsozott hússzeleteket kókuszlisztbe forgatva, majd a felvert tojásba mártva, 3. réteg az egyszerűség kedvéért nem került rá. Pálmazsírban sütöttem ki. Ez veri a mandulalisztes verziót, az kevésbé illik szerintem a sós húshoz. A megmaradt alapanyagból készült prézli is, az is finom lett.