Reggeli kása

Manócska kezd leszokni a reggeli banánról, illetve próbáljuk hozzászoktatni másféle reggelikhez is (szeptembertől bölcsis lesz). A spenótos omlett sonkával töltve, a rántotta, a sült császár- vagy tokaszalonna friss zöldséggel nagyon bejön neki. Nemrég Elmira gyerekszakácskönyvéből a reggeli kását próbáltuk ki, kicsit módosítottam rajta (lásd recept), nekem ízlett, neki kevésbé. Tejbegríz helyett (már amelyik gyerek ismeri) tökéletes választás lehet - szerintem, de próba szerencse :)

Reggeli kása

Hozzávalók:
4 dl kesutej (100 g egy éjszakára beáztatott kesudióból)
30 g kókuszreszelék (megőröltem a mandulával együtt)
45 g őrölt blansírozott mandula (nekem csak héjas volt itthon)
25 g xilit
(20 g kókuszliszt - elég sűrű lett enélkül is, így kihagytam)
őrölt fahéj
(almakocka vagy más gyümölcs)

Elkészítés:
A kesutejet feltesszük főzni az őrölt kókuszreszelékkel és mandulával, sűrűn kevergetjük. Ha megfelelő az állaga beleszórjuk a xilitet és a fahéjat is, elkeverjük és ha felolvadt benne, levesszük a tűzről. Hűlni hagyjuk, majd rászórjuk az almakockákat. Melegen, langyosan és hűtő hidegen is tálalhatjuk.

Bölcsi - előkészületek

Manócskát félévesen felvetettük a kiszemelt önkormányzati bölcsőde várólistájára, ugyanis tudtuk, hogy ha 2 éves lesz, visszamegyek dolgozni. Ekkor még nem gondoltuk, hogy ennyire beválik a paleo táplálás és ez még fejtörést fog okozni. Télen elkezdtünk bejárogatni a bölcsibe játszóházba és kiderült, hogy nem vihetünk be neki ennivalót, max. a reggelit tudtuk volna kiváltani azzal, hogy itthon reggelizik, vagy ha orvosi papírt szerzünk neki arról, hogy ilyen-olyan allergiás, akkor rendelnek neki aszerint központilag kaját. Betegségtudatot semmiképp sem akartunk, hiszen makk egészséges. Ráadásul láttunk egy-két kifüggesztett heti menüt, amitől majdnem dobtunk egy hátast, még paleo előtti életünkben sem szívesen ettem/etettem volna végig. Mezei Elmirától is kértem tanácsot, mit javasol, a lényeg: minél tovább el tudjuk kerülni a glutént, tejet, hagyományos cukrot, annál kevésbé alakul ki allergia, stb., ha pedig bevezetjük ezeket, akkor akár a viselkedése is megváltozhat. Mivel nagyon jó természetű, barátkozós, mosolygós, "könnyű" gyerek, ezt végképp nem akartuk megkockáztatni. Ekkor jött a felismerés és a meggyőződés, hogy a paleoból nem engedünk (legalábbis egyelőre, sajnos az ovi az egy következő fejezet lesz). Így viszont csak a családi napközi lehetősége maradt. Mivel messzire nem tudjuk fuvarozgatni, a környéken lévő, még megfizethető csanákat vettük számba (csanakereso.hu). A tavaszt el is töltöttük azzal, hogy a 3 csanát végigjártuk, megnéztük, kikérdeztük. Manócska mindben első perctől fogva otthon érezte magát, alig akart eljönni. Minket viszont az utoljára megtekintett fogott meg igazán (teljesen bölcsi feeling Mikulással, farsanggal és társaival, csak kevesebb a gyerek, ami azért valljuk be nem hátrány, ha a bacilusokat nézzük és rugalmasak annyira, hogy vihetünk neki ennivalót), így szeptember 2-án reggel 8-kor ott a helyünk.
Azon még morfondírozunk, hogy milyen ételt vigyünk neki: paleo hozzávalókból hasonlót, mint amit a többi gyerek eszik vagy azt és úgy, ahogy most is eszik (mennyire nézi ki a szájukból pl. a kenyeret, a tésztát, a borsót?, mennyire irigyelik el tőle a gyümölcsöt vagy a sült császárt? megenné napi szinten a paleokenyeret?).

Folyt. köv.